Egy lány élete

Szereplők:

Lia(16 éves lány)

Jennyfer(16 éves lány)

Sheila(16 éves lány)

Samantha(36 éves nő egyben Lia és Joseph anyja)

Harry(38 éves férfi egyben Lia és Joseph apukája)

Joseph(18 éves fiú)

Nick(17 éves fiú)

Shara(16 éves lány)

Ash(17 éves fiú)

1.Fejezet

Magamról

Sziasztok én egy 16 éves hosszú barna hajú és barna szemű lány vagyok.A nevem Lia.Éppen Jennyvel és Sheilával vagyok a parkban.Elhoztuk sétálni Muffint(Sheila kutyája..xD).Nagyon szép az idő.Van egy fiú testvérem Joseph úgy utálom mindig főnökösködik mikor anyájék nincsenek otthon.Néha úgy érzem éretteb vagyok nála.Csak 18 éves 2 év az nem annyira sok.

Éppen Nicken gondolkodom.Szép,udvarias,okos,kedves....

-Hahóóóóóóóó-mondta Jenny-Élsz méég?

-Haha vicces...-mondtam unott arcal.

-Fogadjunk, hogy Nicken gondolkoztál?-mondta nevetve Sheila.

-Nem is...

Muffin oda jött hozám és én megsimogattam.

-Uhh már 5 óra?-kérdezte csalódottan Sheila.-Mennem kell csajok...Muffin gyeree!

Muffint pórázra kötötte és elment.

-Hát én is megyek-mondta Jenny-Jössz te is?

-Majd később még egy kicsit ki szellősztetem a fejemet-mondtam.

-Hát rendben.Szia!

-Helló!

És elballagott.Ezután egy gördeszka hangját hallottam.Nick jött.

-Szia Lia!-mondta meglepődötten-Hát te mért ülsz itt egyedül?

-Nem voltam egyedül csak pont az előbb mentek el a lányok.

-Az jó.

Leült mellém.

-Mizújs?-kérdezte Nick.

-Áááh semmi csak unalom.Nállad?

-Ugyan az.

-Jézusom de gyorsan telik az idő ilyenkor.A suliba bezzeg csiga lassú.-mondta Nick és felált.-Megyünk együtt?

-Aha!-mondtam örömmel.

Az utat végig beszéltük.A suliról meg ilyesmiről.

-Na szia!-mondta.

-Helló!

Mikor haza értem Joseph megszólalt:

-Ki az?

-Én vagyok..-mondtam csalódottan mert azthittem, hogy nincs itthon.

-Gyertek vacsoraaa-kiáltotta anyum.

Apa is már itthon volt.

Vacsora után felmentem a szobámba gépezni.Felmentem msn-re.Sheila Jenny és Nick is fent volt.Nick egyből rámírt.

"Sziijaaaa!!Jóó hamar hazaértél :D"

"Szia!Aham.."

"Baj van?O.o"

"Semmi csak az, hogy..tesómból elegem van meg az őseimből is... xP"

"nyugii majd megbékülnek^^nekem is volt ilyen:)"

Hallottam a konyhábol, hogy anyu kiabál apura.

-Nem igaz, hogy egy rendes nyarat vagy legalább egy hetet nem tudsz itthon tölteni!De nem baj elmegyünk mind a hárman nyaralni!

-Nem érted, hogy nekem dolgoznom kell?

-Rendben.Akkor hagyjuk az egészet!

-De nem igaz!Fejezd már be a nyávogásodat!

-Én nyávogok?

-Mért ki?Te semmit nem csinálsz csak itt ülsz itthon!Te nem keresel semmi pénzt!

-Hát jó.Most felmegyek és ne szólj hozzám egy darabig.

És ezzel be is fejezősött a beszélgetés.És visszaírtam Nicknek.

"bocsi de most mennem kell=( Szija"

"heló =/"

Kiléptem.Lefürödtem és befegüdtem az ágyamban és el is aludtam.Reggel mikor felkeltem egy üzenetet találtam az asztalomon.Ez állt benne:

"Kedves kislányom!

Sajnálom, hogy el kellett mennem.Én téged mindig szeretni foglak!Messzire mentem de akármilyen messze vagyok akkor is emlékezni fogok rád.

Szeretlek lányom!       Samantha."

-Apaaaaaaaaaaa!

Lefutottam a lépcsőn apa szobájába.A függöny el volt húzva.Apa a térdét két kezével összefogva ült és nézett maga elé.

-Apa!Anyu elment!!!-ordítottam sírva.

Apu nem válaszolt csak ült.

-Apa!

Becsaptam rá az ajtót.Felmentem a szobámba és sírtam.

2.Fejezet

Teltek az évek...

Sokat hiányoztam a suliból.Anyám elvesztése óta egyszerűen nem akartam suliba menni.Nagyon hiányzott.Josephnek is.Ő elköltözött aztmondta, hogy neki túl sok emléke van itt anyáról.Én meg apa maradtunk itt.Sőt leginkább csak én mert apa valahogy nem volt magánál a munkáját se végezte rendesen.Nem szóltunk nagyon egymáshoz.Msn-re se mentem fel.Csak egész nap feküdtem az ágyamon és könnyeztem.

Elkezdett esni az eső.Hát ez jó, olyan az időjárás mint a hangulatom.Kimentem az esőbe.Kicsit fel akartam frissülni.Sétáltam.Egyszer azon kaptam magam, hogy a város másik felén vagyok.És már sötét volt.Vissza fordultam de láttam egy alakot közeledni.Inkább mentem tovább.Az alak egyre gyorsított.Persze én is.Már futottam mikor megbotlottam egy kőbe és bevertem a fejem.Minden elsötétült.

-Aúú a fejem.Hol vagyok?

Ash állt elém.

-Szia!

-Ash?

-Igen én vagyok.

-Mért hoztál ide?

-Hát szerintem előlem futottál és elbuktál egy kőbe és elájultál.

-Az jó....És én hogy a fenébe megyek így haza?...

-Haza vihetlek, ha akarod.

-Biztos?..Nem vagyok terhedre?

-Dehogy is!-mondta Ash.-És ilyet ne mondj többet.

-Oké akkor bocsi.

-Na őhm...szerintem öltözz át mert itszta víz vagy.

-Én szeretem a nedveset szóval jó lesz ez így.-mondtam nevetve bár ez a nevetés nem sikerült valami jól.

-Hát jó..akkor állj fel és haza viszlek.

Nem tudom miért de én kicsi korom óta szeretem a vizet.Imádok strandra járni,fürdeni,esőbe állni.De szerintem ennek semmi értelme, ezthittem addig amíg haza nem értem.

-Köszi Ash jövök neked egyel!

-Ááááh semiség na de szia!

Bemente e házba és apám a rendőrökkel beszélt.

-Lia!Hol a fenébe voltál?

-Levegőztem.

-Igen?-mondta apám gúnyosan-Hát akkor menj fel most a szobádba levegőzni!És addig nem jössz ki míg én azt nem mondom meg már suliba is kéne járni nem zavar?Anyád elvesztése óta nem jártál suliba kicsit gondolkozz már, lépj túl rajta!

-Nem fogok és te ne mond meg mit csinálak nem vagy az apám!az apám meghalt te a közelébe se érsz!És nyugosj meg nem fogok kijönni a szobámból ha kéne akkor se.

És felmentem sírva.Akárhogy küszködtem nem bírtam abbahagyni a sírást.mikor kicsitt abbahagytam megláttam egy pohár vizet nem emlékszem, hogy hagytam volna ott vizet.A víz elkezdett csillogni és hirtelen eldölt, a víz teljesen kifojt a padlóra.És ezután a víz elkezdett egy alakká formálódni és egy hölgy volt ott.

-Üdvözöllek leányom én a Víz úrnője vagyok.Téged választottalak ki a Víz mágusává.Kérlek légy a tanítványom.

Nagyon meglepődtem

Azthittem álmodom, hogy sírás közben elaludtam.

-Én csak ezt álmodom ugye?..

-Nem leányom.

-Akkor leszek a tanítványod....

-Tudod az a nyaklánc a nyakadba végtelen erőt rejt.

Igen, volt a nyakamban egy kék nyaklánc.A nagymamámtól kaptam még kiskoromban.

-Értem.És most mitcsinálunk Víz úrnője.?

-Egyenlőre pihend ki magad.Én itt leszek mindig veled és csak te látsz.Menj holnap iskolába és majd azután tanulunk.

Bólintottam és elaludtam.Reggel felébredtem és csináltam a reggeli tehendőimet.Utána suliba mentem és találkoztam a barátaimmal.

-Lia!De rég láttalak!

-Én is titeket-eközben megöleltem őket.

-Gyertek errébb mondanom kell valamit.-Mondta Nick nekünk.

-Figyeljetek, velem valami furcsaság történt tegnap délután.Megrengett a föl az udvaron miközben nyírtam a füvet.És vmi "Föld ember" emelkedett ki és engem választott ki a Föld úr harcosává.Amúgy most ne nézzetek hülyének.

-Nem nézlek-mondtam-velem is ugyanez történt mint veled csak nekem egy pohár víz ömlött ki és a Víz úrnője mágusává választott.

-Komolyan?-Kérdezte Sheila-Nekem a Tűz Úrnője volt épp májva cukrot sütöttem kint és mágusává választott.

-Engem meg-szolt Jenny-a Szél Úrnője választott mágusává.

Nagyott nézett mondenki.De elkezdődött az óra.

3.Fejezet

Minden egyre jobb... vagy mégsem?

Órák után hazaindultam azzal a tudattal, hogy talán a dolgok jól is tudnak alakulni.A Víz Úrnője ott várt az udvaromon.

-Üdv. Leányom.

-Üdv.

-Most megtanulod, hogyan irányítsd illetve parancsolj a víznek.Koncentrálj és gondolj a vízre és arra is, hogy hogy írányítsd.

Egyszerre a slagból elkezdett folyni a víz és ami kifolyt egy ilyen kígyószerű alakká formálódott.Írányítom a vizet!

-Szép.Első próbálkozásra.Belölled nagyon jó mágus lesz.De egyet ne feledj a barátaid közül egy hazudott neked, közülük egy áruló van.

Mután ezt a mondatot elmendta eltünt.

-Mi?!

Hát talán a dolgok mégsem jól alakulnak.Felmentem msn-re.Nick egyből rámírt.

"Sziaa! Mizújs? :D"

"Szia! Valami baj van!Áruló van köztünk!"

"Komolyan? Na ne! Találkozzunk a folyónál! Senkit ne hozz magaddal"

És kilépett.Furcsáltam sőt kételkedtem Nickben.

Mikor odaértem már Nick ott állt.

-Szia Nick itt vagyok!

-Szia!

-Mit akartál mondani?

-Hát csak annyit, hogy igazad van.Áruló van köztünk.

-Ki?

-Lia,Lia butus kislány.Szerinted mér hívtalak ide? Mért mondtam, hogy egyedül gyere?Hmmm?

-Jaj ne ugye nem..

-De-de.

És miután ezt kimondta elővette a kardját és csapott egy nagyot a földbe amitől egy szakadék keletkezet pont felém.És én majdnem beleestem de megkapaszkodtam a szélébe.

-Hát kislány.Kár, hogy ilyen fiatalon meg kell halnod.-mondta gúnyosan hangsújozva a halnod szót.

-Nick állj le.És ne csináld ezt!

Ebben a pillanatban Nick lecsúsztatta a kezemet a szakadék széléről és én zuhanni kezdtem.De nagy szerencsémre mély volt a szakadék közel a vízhez.És ilyen hogy is mondjam.Ilyen "vizikígyókat" Kreáltam és azok fel vittek engem.

Nick addigra már nem volt ott.Haza mentem ráültem az ágyamra és megint sírtam.

Engem már télleg nem érdekelt semmi.Sheila, Jenny de még Ash is hívott de nem akartam felvenni.Féletem, hogy megint csalódnom kell mindkiben.Inkább nem szoltam senkihez és csak ültem a szobámba.A vizet irányítani se akartam tanulni illetve gyakorolni.Egy nap mikor felkeltem átlagosan kelltem nem úgy mintha a Víz tanitványa lennék hanem... egy átlagos ember.Elmentem a fürdő szobába de nem éreztem jól magam mosakodás közben vagyis a vízben.Ezt furcsáltam.Pedig ilyenkor jól éreztem magam.Kiöntöttem egy pohárba vizet megpróbáltam irányítani de semmi meg se mozdult.

"Na neeeee!Ez nem lehet.Elvesztettem az erőmet?"

Esett az eső.Kimentem és ne volt jó érzés az esőben állni.Sírtam.Már megint.Ebben a pillanatban Nick közelített felém és azután már semmire se emlékszem mert minden elsötétült.

Egy nagy szobában találtam magam.A falak szürkék voltak a padlót pedig barna szőnyeg borította.Egy széken ültem megkötözve.

-Heló kis csaj!-mondat Nick gúnyosan.

-Oh jeszusom.Hol a fenébe vagyok?A fejem is fáj meg szarul vagyok.

-Egy szobában.

-Azt gondoltam.

-Mit is csináljak veled?Öljelek meg?Vagy előtte kicsikét kinozzalak meg?

-Azt csinálsz velem amit akarsz.-mondtam.-Én már nem érek semmit az erőm nélkül meg a barátaim nélkül.

-Na rejöttél, hogy elveszett az erőd.Kezdesz okosodni.

-Van valami közöd ehez mi?

-Hát szépségem, persze, hogy van!

És ebben a pillanatban egy szél fuvallat fújta át a szobát.Elkezdtem mosolyogni mert tudtam, hogy ez csak Jenny lehetett.Ezután a fal egy robbanás következtében betört és ez Sheila volt meg Jenny.

-Nocsak Nick.Nem akarsz egy kis meleget a pofádba?-kérdezte Sheila nevetve.

Nick idegesen rám nézett.

-De, hogy a francba szolhatott nektek mikor elvettem az erejét 2 óra hosszára?Még 1 se telt el!-kérdezte idegesen.

-És miböl hiszed azt, hogy ez varázslat?-Kérdezte Jenny.

-Mi más lenne?-kérdezte Nick.

-Te csak a varázslásra tudsz gondolni mi? De ide figyelj és ezt csak egyszer mondom el.A barátság nagyobb mint minden varázslat és mágia.Ezt az érzést csak igaz barátok érezhetik.Ez baráti megérzés!

-De vicces vagy-mondta Nick.

-Igen tudom-nevetett Jenny.

Elkezdődött a harc.Nekem fájt nagyon a fejem.Hiszen ha valaki elveszi másnak a varázslatát az igen fájdalmas.De valahogy ez rosszab volt.

-Áááááá ez nagyon fáááj.-ordítottam.

-Ez az.A méreg megteszi a hatását!-mondta Nick vidáman.

Ebben a pillanatban el is tünt.

-Lia! Bírd ki!-mondta nekem Sheila.

-Hívom Asht.Ő gyógyító nem?

-Igen!Hívd ide.

Ashnek az ereje a gyógyítás.Ő nem bír irányítani Vizet, Tüzet, Földet, Levegőt.Ő a Jég klán gyógyítója.

Kezdett a szemem előtt elhalványulni minden.Mostmár nem csak a fejem hanem minden porcikám fájt.

-Nem veszi fel azt a rohadt telefont!-Mondta Jennyi aggódóan.-Megpróbálom telepatikusan.

-Jó de haladj!Lia nem bírja sokáig.

-Hol a nyakláncom???-kérdeztem a fájdalomtól ordítva.

-Most ne azzal foglalkozz-mondta Sheila-inkább bírd ki míg idejön Ash.

-De nem érted az nagy erőt hordoz magában!A tieitek is!Ha Nick megkaparintja akkor a Víz ereje az övé lesz és ez így fog folytatódni míg mindegyik nyakláncát el nem vesz és minden erő az ő birtokába nem kerül.-mondtam.

-Jolvan megkeresem Nicket.Jenny te padig várj itt Liával.Miután idejött Ash,akkor gyere velem Ash meg haza viszi Liát.Oké?

-Oké!10 perc és idejön-mondta Jenny.

-10 perc???Addig nem fogja kibírni!-Mondta Sheila aggódóan.

-Nyugi kibirom.

-Jó.

Sheila elment.Ezután hüvösség járta be a szobát és sötétség.

-Hmmmm.Szép munka volt Nick kettőt is hoztál.Egyet közülük személyesen is ismerek.-mondta az ismeretlen hang.

-Ki vagy te?-kérdeztem.

-Kicsi buta hugom nem ismered fel a bátyád hangját?

-Joseph?!

-Igen.Végre, hogy rájöttél semmit se változtál az évek alatt.Maximum kicsit erősebb lettél.

-Mi a fene történt veled?

-Mióta anyánk elment én elköltöztem, bizonyára ezt te is tudod.Elmentem egy másik városba.Ott vettem egy kicsi házat.Egyik reggel felkeltem egy hang hallatszott a pincében.Ott egy ember volt.Ő volt a Halál ura.És én vagyok a Halál tanítványa.Megtanultam hogyan tudok közelről és távolról ölni.Szóval majdnem mindent tudok.A kínozást majd még gyakorlom rajtad.Óóóóh az időzítés is remek Nick elfogta Sheilaát.De Asht már nem bírta.Nem baj majd én kezelésba veszem.Addig megne haljatok míg vissza nem jövök.Na Csáó!

És elment.

-Jennyh ébredj már fel!!Áúúúúúúúúúh.

Nagyon fájt mindenem.De ez még semmi.Mikor a fájdalom elmúlt a kötelek amikkel meg voltam kötözve szétszakadtak és én a levegőbe emelkedtem.A hajam szőke lett és sokkal erősebnek éreztem magam.

4.Fejezet

Együtt vagyunk mindhalálig!!!

-Jenny!-kiáltottam aggódóan mert azthittem meghalt.

-Aúúh.A fejem.

Rögtön átöleltem.

-Jól vagy, Jenny?

-Azthiszem igen a fejemet leszámítva az eléggé fáj.

-Nyugi az elmúlik.

Ebben a pillanatban lépett be Ash.

-De jókor tudsz te is idejönni.-mondtam mérgesen.

-Jó bocsi de nem hiszitek el mit tudtam meg.Nicket Joseph kényszerítette, hogy ezeket csinálja!

-Mi?-Kérdeztem meglepődötten.

-Igen.Joseph csinálta az egészet.Megfenyegette, hogy ha nem csinálja akkor a szüleit meg fogja ölni.Bevallotta, hogy téged se akart bántani.Direkt csinálta olyan mélyre a szakadékot, hogy tudd a vizet irányítani.

-Uhh.-nyögtem fel megkönyebülten.

-Sheila? Ő hol van?-kérdezte Jenny.

-Hát izé Nick hazavitte és ő is ottvan a házába.

-Magához vitte Sheilát?-kérdeztem.

-Igen.

-Oda kel mennünk!-mondta Jenny.

Pár perc mulva oda is értünk.Minden rendben volt.Átöleltem Nicket és persze Jenny is meg Sheilát is megöleltük.

-Nick amúgy én hittem benned.Amikor a folyóhoz hívtál akkor kételkedtem benned.Azt be vallom.Utána már nem.Bocsánat!!!-mondtam.

-Semmi baj. De olyan sötét van már.Nem akartok itt aludni?

-Okéé!-mondtuk hárman egyszerre.

-És van még valami.Van egy kaktuszunk ami ma éjfélkor fog kivirágozni.De tizenkét évennte egyszer szokott.Szóval ha meg akarjátok nézni csak bátran.A kaktusz úgy hívják, hogy Éjkirálynő.

-Alig várom.-mondta Sheila.

Éjfél tájt fehér fény árasztotta be a Nick nappaliát.

-Ébredjetek kinyílt!

Minenki oda ment elé.Gyönyörű szép volt.Nick közbe vissza adta a nyakláncomat.Ez az este ennél szebb már nem is lehet.A vireg recsegni kezdett.Felénk fordult.Ebben a pillanatan eltütünk a nappaliból.Egy palota szerűség előtt értünk földet.

-Hol vagyunk?-Kérdezte Ash.

-Ha tudnám elmondanám-mondta Nick.

-Legyetek üdvözölve a palotánkban.-mondta egy női hang.

-Köszönjük.-mondtam-De ki maga és hol vagyunk?

-Én a Szél úrnője vagyok bizonyára a Szél tanítványa ismer engem.

-Jajj de jó, hogy újra hallom a hangját Szél úrnője-mondta Jenny vígan.

-Itt van a Víz úrnője is?-kérdeztem.

-Meg a Föld ura is?-kérdezte Nick.

-És a Tűz úrnője?-kérdezte Sheila.

-És a Jég klán vezetője?-kérdezte Ash.

-Mindenki itt van.

És minegyik elő is jött miután elmondta a amit akart a Szél.

-Üdv.Azér vagytok itt, hogy egy relytéjt megoldjatok.

Miután ezt kimondta az összes Úr, Úrnő, Vezető ránk mosolyogtak és elteleportáltak minket valahova.

Egy szigeten értunk földet.Persze én a vízben landoltam.A többiek a partra.

-De szép heeely!-mondta Jenny.

-Kicsit kikapcsolódhatnánk!-mondta Nick.

-Hát jó.-mondtam közbe csurom vizes voltam.

Megláttam valami csillogót a homokban.Egy kagylóhoz hasonlított de mégsem volt az.Nem létezik aranyból készült kagylő hacsak az mesterséges.De tuti nem volt az.

-Hát ez meg mi a rák?-kérdezte Sheila.

-Gondolom egy "aranykagyló"-mondta Nick.

Ezutána kagyló izzani kezdett.Felemelkedtünk az égbe.Én egy kék ruhát és két zöld szárnyat találtam magamon és a hátamon egy varázspálca szerűséget és persze kék csizmát.Sheilán egy piros ruha volt és zöld szárnyai neki is varázspálca és piros csizma.Jennyn pedig zöld ruha zöld szárnyak varáspálca és zöld csizma.(persze nem gumi csizma)Nicken barna ruha egy kard de szárny és csizma nem volt rajta.Olyan jól nézett ki.Ash-en egy fehér ruha volt és neki se volt se csizmája se szárnya neki egy varázsbotja volt.

A kagylót eltettem a szebembe.

-Aztaaa.Ez tök jóó.-kiáltotta Sheila.

-És vízálló-mondta Jenny mikor bement a vízbe.

-Ez a kard tök jóó.

-A bot is tök jóó!

-Aham minden túlságosan jó.-gyanakodtam-Itt valami nem stimmel.

-Ugyan már Lia.-mondta Jenny-Ne nézd már mindennek a rossz oldalát.

-Jólvan na.

Nagyon szép volt ez a nap.Azthiszem életem legjobb napja.

-Tudjátok mit?-mondtam nekik-Én megnézem felülről ezt a szigetet.

-Oké.-mondták valamennyien.

Felrepültem és láttam, hogy ez a legnagyobb sziget.Körülötte pedig 5 darab kisseb sziget.A legnagyobb közepén amin mi is voltunk visszatükröződött a nap.Egy kisseb tavacska lehet gondoltam magamban.Visszarepültem a többiekhez.

-Hát semmi külünösebbet nem láttam ez amin vagyunk a legnegyobb sziget körülötte van 5 kisebb sziget.Meg még ennek a közepén van valami ami vissza tükrözte a napot.Szerintem egy kis tavacska.

-Szóval elvileg mi vagyunk itt csak ezen a szigeten-állapította meg Sheila.

-Gyakorlatilag nem biztos.-mondta nevetve Jenny.

-Ideje körülnézni-mondta Nick közbe rámvillantott egy pajkos mosolyt.

Bementünk az erdőbe.Minden tele volt liánokkal meg indákkal.Nick a kezét össze tette utána szét és ezzel együtt a liánok egy kapu félét nyitottak.Egy alagútban kötöttünk ki.

-Hé nézzétek egy Éjkirálynő!-kiáltott Sheila.

-És ott is-mondtam.

-Meg ott nézzétek egy csomó.-kiáltotta Ash.

-Igen ha egyet meglátsz rögtön meglátod a többit is.

-De szépek.-mondta Jenny.

Miután kigyönyörködtük magunkat tovább mentünk és egy liánokat és indákat láttunk összetekeredve.Nick persze ezt is eltüntette persze máris vissza "kúsztak" a helyükre.Nick folytatta az útját és persze mi is.Nick egyszer csak gyökeret eresztett.Jenny kis hílyán rá esett.

-Nem látsz a szemedtől?-kérdezte Jenny.

-Pszt!-intette csendre Nick Jennyt-Oda nézzetek.

Mi követtük az utasítást, de azágakon és kacsokon kívül semmit sem láttam.A kacsok liánok meglehetősen furinak tűntek.Szokott a lián mozogni, gondoltam magamban.Az egyik kifejezetten annak tűnt mindtha lecsapni készülne ránk.

-Fussatok!-kiáltotta Nick.

Nick sarkon fordult vele együtt mi is és azon nyomban rohanni kezdtünk.

-Szedjétek a lábatokat!-kiabálta Ash is.

Én rémült tekintettel pillantottam körül.A lián összetekeredett, majd sziszegni kezdett, kinyitotta a száját és... én rájöttem, hogy egy kígyóval állok szemben.

-A fán élő kígyók rendkívül mérgezők-mondta Ash csendben.

Megáltunk mert nem bírtunk tovább menni.Be kallat látnunk, hogy ugyan az a helyzet a kígyókkal mint az Éjkirálynőkkel ha egyet meglátunk a többit is meglátjuk.Ezernyi kígyó tárult elénk.Egymásnak vetett háttal dermedten álltunk.Egy pillanatig csak a kígyók sziszegése hallatszott.Ezután Jenny is megszólalt.

-Nick csinálj már valamit!

-Én a növényeket irányítom nem a kígyókat.-mondta Nick.

-Akkor mi legyen, Lia?-kérdezte Sheila.

Megpróbáltam összeszedni magam.De a kígyók olyan váratlanul bukkantak elő, hogy ez engem is sokkolt.

Nem félhetek, biztatgattam magam, hiszen én is erőkkel bírok, nem lahat gyáva nyúl.

Ideges félelmem lassan oszolt.Oroszlánokkal, farkasokkal sokkal könnyebben elbírtam volna, hiszen azoknak puha bundájuk van, és adott esetben aranyosak is lehetnek.Egy kígyó azonban soha sem ari.Még az állatkereskedésben látható bébik sem.

De ezek itt mégis csak szépek,erőlködtem magambvan.

Megpróbáltam erre a gondolatra összpontosítani.Gyönyörködni a mozgásuk kecsességében, a bőrük változatos mintázatában. Lassacskán megnyugodtam és higgadságom láttam, hogy átterjedt a kígyókra is.A hozzám legközelebb csüngő állat egyszer csak a szemembe nézett.Sárga volt a tekintete, a pupillájában vékony vonalkák húzódtak. Elgyönyörködtem a sárga színben.A kígyó szeme borostyánra emlékeztetett.

-Hogy te milyen szép vagy!-suttogtam anélkül, hogy tekintetünk kapcsolata megszekedt volna.

A szemem sarkából észleltem, hogy egy másik hárpmszögletű fej is keözeledett felém.Nem tudtam, vajon támadni készül-e vagy csak kíváncsi.

Egy végtelennek tűnő pillanatig bámultuk egymást, majd a kígyó néhányszoe megvillantotta a nyelvét. Ezt követően kecsesen megfordult, és felcsusszant a fa magasában.Ezután láttam, hogy egy kígyó kábé egy arasznyira volt Jenny fejétől aki félelemmel bámulta.De én már nem féltem.Az a kígyó ami Jenny közelében volt most felém közeledett.A szeme meggyszínű volt egy kis rózsaszínnel vegyítve.Egy pillanatra megijedtem mert láttam, hogy nagyon nagy de a bőr színe a szivárvány színeiben pompázott.A félelmemet láttam, hogy a kígyó észelete is mert a szeméből sugárzó kíváncsiságból ördögire váltott.A többi kígyó egyszínű volt.Zöld, kék,szürke,halvány lila, sárga de még fehér is akadt közöttük.Ezután láttam, hogy Sheila egy tűzgömböt akart kreálni de rátettem a kezemet a kezére.Ezzel jeleztem neki, hogy ne tegye.A színes kígyó kecsesen felkúszott egy fára.A többi kígyó követte.Pár másodperc mulva egy kígyó se volt ott.

-Jézusom én nagyon megijedtem-mondta Jenny még mindig ijedt hangal.

-Nyugi már nem lesznek kígyók.Remélem.-Mondta Ash.

5.Fejezet

Az Éjkirálynők relytéje

Mikor a kígyó veszély már elmúlt tovább mentünk.

-Nick-mondta Sheila-mesélnél nekünk az Éjkirálynőről?

-Aham.Az Éjkirálynő egy kaktusz szerintem rá jöttetek-mondta nevetve mi pedig bólintottunk.Tovább folytatta.-Tizenkét évente csak egy éjjel virágzik.Nagyon gyönyörű a virága nagyon nagy.Ilyen finom vanília illatot áraszt.De igazi vanília illat.Igazán csodálatos.De itt szerintem annyit fogunk látni, hogy bele is ununk.

Az út felfelé emelkedett.A hegy tetejére vezetett, de nem volt túl meredek..

-Közeledeünk a célpont felé-álapítottam meg-Fentről láttam, hogy a sziget jóval magasabban fekszik. Olyan, akár egy édes, fehér és finom habcsók.

-Habcsók?!-nyögött fel Jenny-Fahéjas süti, kókuszgolyó... Sütit akarok!!

-Ne butáskodj Jenny!-sziszegte Sheila.-Itt nincs süti.Várnod kell, amíg haza nem érünk.

-De én éhes vagyok!-kiáltotta Jenny, és hangja hirtelen gonosz árnyalatot öltött.

-Én is-jegyezte meg Nick.-Talán megkóstolhatnánk valamelyik gyümölcsöt.

-Talán ezt a sárga izét, amit a majmok is olyan lelkesen zabálnak-Vetettem fel óvatosan.

A sárga gyümiből rengeteg volt, és finomnak bizonyult.

-Olyan az íze, mint az epernek-álapította meg Sheila.-Pontosabban mint a vadepernek.

-Engem málnára emlékeztet-merengett Jenny.

-Engem egy kicsit őszibarackra-vetettem fel.

Találtunk egy kristály tiszta vizű patakot, ahol megmosakodhattunk, és a szomjunkat enyhíthettük.Ezt követően jobban éreztem magam és ezt láttam a többieken is, és így már sokkal könnyeb volt felmenni a habcsók alakú hegy tetejére.

Az erdő egyre inkább ritkult, a nap sugarai meg világították az ösvényt.Ösvény?Megáltam egy pillanatra.Mikor is bukkant fel az az ösvény a lábunk alatt?Nem volt túl széles, am a vonalvezetése egyértelmű volt.Nicknek is feltűnt a dolog.

-Erre már jártak emberek.Nem látjátok?-kérdezte Nick.

-Lehet, hogy a sziget mégsem annyira elhagyatott, mint ahogy azt te mondtad Lia-Jegyezte meg Sheila.

Sheila nagyon komoly mostanába.Nem volt ilyen.

-Sheila, mért vagy ilyen komoly?-kérdeztem-Te nem nagyon szoktál ilyen lenni.

-Hát csak annyi, hogy Muffin eltünt.És nagyon hiányzik.

Muffin Sheila kutyája volt.Kis palota pincsi.Nagyon édes volt.

-Mi?-kérdezte Jenny-Ezt mért nem mondtad előbb?

-Hát nem tudom.Csak megpróbáltam nem gondolni rá.

Ebben a pillanatban Muffin jött elő a bokrok közül.

-Muffin?!-kérdezte Sheila meglapődötten és egyből felvette a főldről és megölelgedte.-Hát hogy kerülysz te iiidee?

A kutyus ugatott.Sheila letette a földre és a kiskutsus vérfarkassá változott.

-Jézusom-lepődtem meg és ezt láttam a többieken is.-Így is olyan cuki.Gondolom ez a Jég klán műve.

-Az.-mosolygott Ash.

-De most is óvatosnak kell lennünk.Úgy érzem valami izgalmashoz közelítünk-mondtam.

Beesteledett.Sötét volt.Alig láttunk valamit.Csak az állatok hangját hallottuk.Sheila egy tűzgömböt kreált és mostmár jobban láttunk.Hirtelen megáltam mert egy majom szerű lény ugrott oda elém.

-Jaj de édes.-mondta Jenny.

-Hát te mit akarsz, kicsim?

A majom nem szólt vagyis nem adott ki hangot.Odakuporodott az ölembe.Hosszú perceket töltöttünk így.Egyszer csak kiugrott a kezemből és felmászott az egyik fa lombkoronákába.

-Hát ez meg mi volt-tűnödött Sheila.

-Nem tudom de megértettem amit mondani akart.-mondtam és folytattam-mintha ezt mondta volna.A Tüsik sikoltásától zeng az erdő.A fülünket befogva is halljuk.A Kékek vágták ki a dühöngő Piros parancsára.A Barnák szigetét foglalták el.A Fehérek meg unott arcal dolgoznak.És a Barnák lélek nélkül dlogoznak.

-Ez mi a francot jelent?-kérdezte Nick.

-Nem tudom de úgy érzem ez izgalmas lesz-mondta izgatottan Jenny.

Lépteket hallotunk és olyan hangokat mintha vágnának egy vastagabb szárú virágot.Bebújtunk a fák közé.

-321-mondta az egyik ember miközben feljegyzett valamit.

Kék ruhájuk volt.Hosszú lábuk  ja meg zöld hajuk is volt.És gázálarcban voltak.

-Megvan!-kiáltotta Jenny és én befogtam a száját.

De nem elég gyorsan.Az emberek felfigyeltek.mi hátrébb léptünk és beleestünk a bokorba.(jah azt nem mondtam hogy Ash visszaküldte Muffint a palotába, hogy ne essen semmi baja.)A többiek nem látták hogy hol vagyunk.A bokor ágai a karunkat megkötöszték.És levegőt is alig kaptunk.Fájt de akkorra már semmit sem éreztem.

6.Fejezet

A Gömb

Egy vastag üveg fal mögött ébredtem fel.Jenny is.

-Nocsak!Kiket látnak szemeim?!Hogy kerültetek ide?-kérdezte idegesen egy piros ruhás ember szerű lény.

Úgy nézett ki mint a kék ruhások odakint.Csak lehet a maszk alatt nem láttam a nagy orrukat.Körülöttünk pedig fehér ruhában lévő emeberkék vagyis nem annyira látszottak embereknek voltak.Úgy néztek ki mint a piros ruhás.A piros ruhásnak jó ált a zöld haj.Gondolom az is a vezetőjük.

-Hajó töröttek vagyunk-nyögte ki Jenny.

-Értem.Felborult a hajótok.Majd adok nektek rendes ruhát.A hajótokon jelmez bál szokott lenni?

Egyszerre bólintottunk.

-Gyertek elvezetlek titeket a szobátokba.-mondta a nő.-Amúgy aggodalomra semmi ok.Mi odoriánok kedvesek vagyunk de ha úgy esik mérgünkben ölni is tudunk.

Meglepődtem bár ki tudtam belőlük nézni.A folyosót kék márvány kő borította.A fal kék volt.Az nem üvegből volt.Bementünk az egyik szobába.Az ejtó elektromos volt.

-Majd kaptok enni valót addig is érezzétek jól magatokat amíg bírjátok.Mert pár nap múlva ti is dolgozni fogtok.Mindig el kell egy pár dolgos kéz-mondta hidegen mosolyogva.

Bocsi hogy eddig írtam xD majd holnap is folytatom. Addig nézzétek meg a "nővérem" oldalát nezdmegnembanodmeg.hupont.hu :D

Bementünk a szobába.Nem volt csúnya.De szép se volt.Minden kék volt.Egyszer csak bejött egy tömzsi "ember".Kaját hozott.Kapszulákat meg ilyen szív alakú zöld sütiket meg ilyen narancssárga pépet.A manó alakú emberke szemében nem láttam lelket.Úgy értem, hogy úgynézett ki mint a halál.A lény Jennyi kezét figyelte.Jenny Éjkirálynő szirmokat morzsolgatott.A manó kikapta Jenny kezéből a virág szirmokat.

-Egy Selenicereus grandiflorus!-kiáltotta.

-Mi?-kérdeztem meglepedten.

A lény beleszippantott és vissza jött a szemébe az élet.

-Köszönöm nektek!

-Nincs mit-mondta Jenny.-De mit?

-Hát hogy behoztátok a virágot nekünk seleniánoknak nélkülözhetetlen ez az illat.Ha nem szagolhatjuk akkor lélektelenek leszünk.Az az parancsot teljesítünk akár jót akár rosszat.

-Már értem!-mondtam-A tüsik azok a kaktuszok!És az odoriánok vágják ki.És a piros parancsolta nekik.A fehérek meg dolgoznak.A barnáknak illetve a seleniánoknak ez a szigetük amit elfoglaltak az odoriánok.És ha nem szagoljátok azt az illatot akkor élletelenek vagytok!

-De egyet nem értek-mondta Jenny-Miért kell kivágniuk a növényeket?Csak azért hogy a seleniánokat akaratuk ellenére itt tartsák?

-Kell valami oknak lennie-mondam.

-Hát én azt nem tudom majd megoldjátok azt is apropó megtarthatom a szirmokat?

-Hát persze-mondta Jenny és én is bólintottam.

-Az én nevem Varnus-Mondta a selenián.

-Az enyém Lia-mondtam és kezet ráztam vele.

-Az enyém Jenny-és ő is kezet rázott vele.

-Na de megyek sziasztok!Ezek a szirmok nem tartanak örökké-mondta szomorúan és kiment a szobából.

Mi megkóstoltuk az asztalon lévő enni valót.Jenny a sütiket én a narancssárga pépet kóstoltam meg.

-Ez  narancsra emlékeztet-mondtam tűnődve.

-Ez neg zöldalmára.

-Elég finom.

A kapszulákhoz nem nyultunk hozzá.Utána beszélgettünk én széken Jenny meg ágyon ült.

-Amúgy én kételkedem Nickben.-mondta Jenny.

-Mi?!

-Igen, jól hallottad nem nagyon szeretnék neki hinni. Gondolj bele! Ileny hamar mellénk áll? Lehet, hogy az egész megvesztegetést csak kitalálta.Csak azért, hogy elnyerjea bizalmunkat.

-Nem, hiszem.-mondam-Akkor az uralkodók közül mondta volna valamelyik.

-Igaz de....

Mielőtt a mondatot befejezte volna valaki benyitott.Egy odorián volt aki az asztalt ki tolta. És mormogott valamit aztán kiment.

-Na szóval igaz de ha ők sem tudták?

-Hahóóó Jenny ébresztőőő!!! Ők mindent tudnak!

-jól van.Hagyjuk.

-Szerintem is.-mondtam és folytattam-Én minden esetre hiszek neki.Viszont nagyon álmos vagyok.

-Én is.

És rögtön elaludtunk.Kis idő mulva felkeltem és láttam a két széken két ruhát.Barnák voltak.Még nem lehetett reggel mivel sötét volt és láttam a holdat az üveg tetőn keresztül.

-Jenny ébredj.

-Ááááááhm(ásítás) mi van már?-kérdezte Jenny álmosan.

-Elaludtunk!És itt nem alidni hanem megfejteni a relytéjt kéne!

-Jol van de mik ezek a ronda ruhák?

-Nem tudom gondolom azér vannak hogy felveygük.

-Ezt?

-Ezt-mondtam.

Felvettük a ruhákat.

-Jó felvettük a relytéjt is félig megoldottuk de hogy a francba jutunk ki?..

-Nem tudom.

Az ajtó ilyen izé magától nyílős volt.Bentről nem voltak gombok amikkel ki lehet nyitni.Viszont kint volt.Láttam mikor brjöttünk.

-Kívülről könnyeb kinyitni-mondtam.

-Komoly?-kérdezte Jenny-ezt nem gondoltam volna-.-"

-Jol van na-mondtam.

-Hé!Lia gyere ide-szólt Jenny a fürdőszobából.-Itt egy szekrény.

-De nagy felfedezés Jenny-mondtam a szememet forgatva-A fürdőszöbába szokott szekrény lenni nem gondolod?

-Jaaaj Lia ne okoskodj már gyere ide és nézd meg a szekrényt!nem ilyen szokott leni a fürdőkben.

-Ajjh jólvan.

Oda mentem és egy beépített szekrény volt.Tényleg nem ilyen szokott lenni.

-Ez fura-mondtam.-Hát nézzük meg ha már ittvan.

-Jó de ki is kéne nyitnunk.

-Jenny.

-igen?

-TUDOM HOGY KI KELL NYITNI!!!

-Jol van ne ordíts már.

-Hmmmm.-hümmögtem-Nem nyílik de nincs kúlcslyuk szóval bezárva sincs.

-Jó ha nem nyílik majd betörjük

Jenny felemelte egyik kezét majd az ajtóra szegeszte és egy széllöket jött ki a kezéből.De az ajtó nem nyílt ki.

-Őhm... Ez fura.

-Én is megpróbálom.-montam.

Én egy víz nyalábot küldtem a szekrényre de nem nyílt.

-Itt leszünk örökké bezárva!

-Hát nem biztos.Ide Nick kéne.-mondtam.

-DE Ő NINCS ITT!

-JÓ RÁJÖTTEM!!!!

-Fúúúj mi ez a büdös szag?

-Pfuj nem tudom.De ez ilyen ismerős szag.Ezt akkor éreztem utoljára mikor Josephet láttam a Halál tanítványaként.

Hirtelen nagyon sötét lett és hideg.

-Hmmm.Szóval itt vagytok.Kerestelek beneteket de nem voltatok a városban.Akkor tudtam, hogy csak ide tévedhedtetek.Nos, látom fejlődtetek.Bár felesleges volt.

-Óóóh Joseph.Hagyad már magad.Így is elég szarul vagyok nem kel, hogy még te is rondíts a hejzetünkön.-Mondta Jenny.

-Nos akkor könnyű szívvel foglak megölni titeket.

Ahogy ezt kimondta láttam, hogy Jenny felé fordítja a kezét és Jenny elkezdett sírni mert szerintem fájt neki amit Joseph csinált.

-Joseph, Állj le.-ordítottam.

-Miért hugocskám? Itt én diktálok úgyhogy te szépen azt csinálod amit mondok.Úgy mint az odoriánok és seleniánok.

-Óhh te kis szemét!Te irányítod őőőket?

-Hát igen.Végre hogy rájöttél.

-Állj le!Hagyd békén Jennyt.

-Á-á.

-De mér mondod nekik hogy vágják ki az Éjkirálnyőket?

-Butus kislány.Az nekik is rossz meg nekem is.Az az illat.Fúúúj.Viszont a seleniánokat csak azért irányítom mert kell még pár dolgos kéz jah és még a sleniánoknak jó ez az illat és ha kivágom a kaktuszokat akkor könnyeb őket irányítani.

"Ezaaaz-gondoltam magamban-Van egy kis kaktusz szirom a fiókban gyors kiveszem."

-Jó mit csináljak?

-Jó döntés.Te is vágjad ki a kaktuszokat.

-Jó.

Kimentem a fürdőszobából és gyorsan kinyitottam a fiókot és elő vettem a szirmokat.