A tekercs őrzői

Szereplők:

Noami Grant.(15)

Billy Grant (35) (Noami apja)

Emma Grant (32) (Noami anyja)

Lillianne Crossco (15) (Noami barátnője)

Peter Free (17) (Noami barátja)

Roxan Halliwell (15) (Noami barátnője)

Brian Free (18) (Noami barátja és Peter bátyja)

Laura Klayton (15) (Noami ellensége)

Samantha Williams (15) (Noami ellensége)

1.Fejezet

Bemutatkozás

Sziasztok! Az én nevem Noami Grant!Én egy 15 éves lány vagyok. Hosszú szőke hajam van..:) Van négy jó és szeretetre méltó barátom akik mindig velem vannak a bajban:D Lillianne Crossco. Ő is 15 éves és hosszú fekete haja van. Roxan Halliwell. Roxynak szokta mindenki becézni :P Neki vállig érő vörös haja van és ő szintén 15 éves. Peter Free. Ő 17 éves és rövid szőke haja van *-* :$ Van neki egy bátja aki szintén a barátom. Úgy hívják, hogy Brian Free. Ő 18 éves és röwid fekete haja van. :P De hát az én életem se olyan habos torta. Sajnos két utálatos lány is van az osztályba.. Laura Klayton és Samantha Williams.. Az osztályba ők a "nagy menők". Legalábbis ezt hiszik magukról. New Yorkban egy gimnáziumba járunk. A szüleim is itt dolgoznak..-.-" Anya tanár és engem is tanít.. Apa meg egy kollégiumban tanít. Azt mondja anya, hogy őt is át fogják helyezni oda félév után. És sajnos azt is mondják, hogy átfogok menni abba a suliba.... De semmi kedvem sincs itthagyni a barátaimat.. :( Most az én szemszögemből fogjátok megismerni az életemet..:DD >.<" Ja és 9.-es vagyok:P

2. Fejezet

Balszerencsés napok

Hétfő reggel hat óra van. Nincs kedvem aludni. Pedig csak fél nyolckor kéne elindulnom a suliba Lillivel és Roxyval. Gyorsan megágyaztam és bementem a fürdőszobába és csináltam amit csinálni kellett. xD Hétre mindennel elkészültem. Maradt még fél órám. Mivel iskola első napja volt nem kellet még átnézni a leckét..-.-" Szóval leültem a gép elé és felléptem msn-re. Senki nem volt fent szóval csak ültem és néztem a monitort. Azon kaptam magam, hogy 7:45 van.

-Úristen elaludtam!!O_o-mondtam magamnak.-Jaj de jó.. Első nap kések a suliból..-.-"

Gyorsan felvettem a cipőmet és a kabátomat na meg a táskámat és mentem biciklivel, hogy tényleg el ne késsek. Anya meg apa már nem volt otthon. De valószínűleg anya le fog cseszni, hogy nem látott reggel a suliba..-.-" >.<

-Noami hol a fenébe voltál??!-kérdezte Roxy aki a suli előtt várt Lillivel.

-Hát.. Elaludtam a gép előtt.. De erre nem kell mondani semmit..xD

A lányok csak röhögtek.

-Na jólvan. Haladjunk inkább. :P-mondta Lilli.

-Jó-válaszoltuk kórusban Roxyval és bementünk.

A második emeleten volt az osztályunk és pechemre anyámmal volt az első óránk és mégnagyobb pechemre ő volt az osztályfőnökünk is..xD -.-"

-Sziasztok gyerekek.:) Most elmondom a szabályokat. Az órán tilos enni. Gondolom ezt tudtátok is.Inni azt viszont nyugodtan lehet:D. Az ablakon ne hajoljatok ki légyszíves. Radiátorra nem ülni.>.<. Táblára is vigyázni.. Nem szeretném, hogy évvégére üzenő fal legyen belőle.:P Hát kábé ennyi. A többi tanárral majd megismerkedtek. Ja igen és órán a levelezésre meg a suttogásra alergiás vagyok szóval nem kéne csinálni. Hát ennyi.

Miután vége lett az órának kimentünk a folyosóra és beszélgettünk. A beszéd témája más nem lehetett csak a pasik xD.

-Láttátok azt a jóképű pasit aki az évnyitón táncolt??? Olyan cuki volt*-*.-áradozott Roxy.

-Ahha nagyon..-.-" Főleg a haja!xDDDD-mondtam gúnyosan.

-Miért cukin fel volt zselézve.. Most mi baj van abba?-kezdte a vitát Roxy.

-Hááát.. Szeretem ha a pasik felzselézik a hajukat.. Deeee nem mindegy , hogy hogy(:

-Mért hogy volt?!

-Ajj hagyjuk.. Nem akarok ilyen kis piti dolgon vitázni veled:)

-Oké.. De akkor is cuki volt.-Fejezte be Roxy.

-Najó figyeljetek szerintem az a pasi is jóképú volt aki a mögöttünk lévő sorban állt.. *-* Peter Free a neve azt hiszem-mondta Lilli.

-Nekem ő nem tetszik. Viszont Brian igen*.*-mondtam.

-Ajj becsöngettek.. Menjünk-mondta Roxy.

Rajz óra következett. A tanár elmondta a mondani valóját és egyből rajzoltunk is. Szeretek Rajzolni. És a tanár is kedves volt.

Miután a kicsöngettek megkajáltunk és mentünk a következő óránkra. Alig vártam , hogy vége legyen a napnak. De nem csak én. A többiek is.

Mikor haza mentem senki nem volt otthon.Szindy(a kutyám) természetesen az ajtó előtt várt rám. :D Beengedtem a házba mivel mikor elmegy mindenki otthonrol kengedjük a kertbe. Ő ilyen kis Angol cocker Spániel.:P x) Szindy odament a kutyakosarába és aludt. Én felmentem megcsinálni a háziimat.

Bocsi, hogy csak ennyit írtam de nem jön az ihlet.:/ De látom hiába wárom a történeteiteket.. :/ Elszomorítottatok..:( Hát mindegy.. :/

Miután ezis megtörtént nem tudtam mit csinálni.Gépezni nem volt nagy kedvem.Ezért bementem a városba. Leültem a parkba és elkezdtem rajzolgatni.Hirtelen azon kaptam magam, hogy besötétedett.Egy lélek sem volt az utcán.

"Vajon mennyi lehet az idő?"-Gondoltam magamban.

Nem hoztam magammal se telefont se órát. Szóval nem tudtam.:/Elindultam hazafelé.

"Szerintem már anya halálra aggódja magát..."

Hirtelen lépteket hallottam a hátam mögül.Megfordultam és.....

Ez a rész most Roxy barátnőm szemszögéből lesz;D

"Végre lefeküdhetek a pihe-puha ágyamba ^^".-gondoltam magamba.

(Csörög a telefon)

"Ehh-.-" Ki a franc az?-.-""

-Halló? Roxan Halliwell vagyok.

-Szia Roxan! Noami anyja vagyok. Noami nállad van?-kérdezte az anyja aggódva.

-Jóestét Mrs. Grant. Nem nincsen.

-Nincs?! Jaj ne! Hol lehet akkor?:'(

-Lillit megkérdezte?:O

-Már meg de ott sincs. Istenem remélem nem történt semmi baja. :(

-Én is remélem. Rendőrséget hívta már?

-Nem. Azt reméltem, hogy nállad van. De most rögtön hívni fogom. Szija Roxan.

-Csókolom Mrs.Grant.

Letettem a telefon kagylót.

-Anya! Noami eltünt!-ordítottam anyának.

-Micsoda?! Az hogy lehet?-kérdezte anya meglepetten.-Iskolába még ment?

-Igen. Most estefele tűnt el.-mondtam aggódva.

-Hmm. Szerintem az lenne a legjobb ha reggelig várnánk hátha előkerül.-mondta anya.

-Mi?! Anya mivan ha....

Nem bírtam végig mondanom amit akartam. Mert hirtelen elkezdett dörörgni az ég és esni kezdett.

-Jaj ne. O_o

-Mondtam, hogy reggel kezdjük el keresni.

-Anya! Épp ezaz, hogy nem reggel hanem most kéne!

Hirtelen csöngeni kezdett a telefon. Felvettem.

-Hallo? Roxan Halliwell vagyok.-mondtam.

-Szija Roxy! Lilli vagyok. Noami nállad van ugye?:O

-Nincs nállam! Sehol sincs! Azt mondta az anyja, hogy..... Eltünt.

-De hogyan???-kérdezte Lilli aggodalmasan.

-Nem tudok énse semmit.

-Meg kell keresnünk! Szervezzünk kereső csapatot.

-Aztkéne. De anya azt mondta inkább reggel mert most kezdett el esni az eső is..

-Eső? Én el is feletkeztem rolla. De ha reggel indulunk akkor lehet, hogy már messze jár!-mondta Lilli.

-Figyelj. Gyere most át hozzám aludni és kitalálunk valamit.-ajánlottam fel.

-Rendben. Anya úgyis megengedi. Gyors bepakolok és megyek is!

-Rendben. Szija!

-Szija.

Letettem a telefon kagylót.

-Anya! Ugye nállunk aludhat Lilli?-kérdeztem.

-Igen persze.:)

3.Fejezet

Az eltűnés

Kábé 40 perc múlva Lilli már itt is volt.

Felmentünk a szobámba.Lekapcsoltuk a villanyt.

-Na mi legyen most?-kérdezte Lilli.

-Még nem tudom. Noami anyja meg az én anyukám szerint inkább reggel szervezzünk csapatot... De miwan ha már a nincs a városba se..

-Az én anyukám szerint bizzuk a dolgot a rendőrökre mielőtt nekünk is bajunk esne..

-Jajh Lilli.. Úgy unom már, hogy még aggódnak miattunk.. Már nem vagyunk 5 évesek...

-Hidd el. Mi is ezt csinálnánk a mi gyerekünkel:/...

-Igaz..

-Én csak azt nem vágom, hogy ki lehetett. Ki akar rosszat Roxynak?-kérdezte Lilli.

-Tudod , hogy van ez.. Lehet hogy azóta figyelik mióta megszületett... Vagy lehet most hülyeséget mondtam. De.. Nem lehet tudni..:(

-Hátnem..

-De ez nemigaz!! Mi itt ülünk ölbetett kézzel Noamival meg ki tudja mi lehet?!

Most az én szemszögemből lesz a folytatás.;DD

-Aú..A fejem.. Ha?! Hol vagyok most?!-kérdeztem.-Van itt valaki?

Hirtelen felkapcsolódott a villany.

-Azt nem kell tudnod hol vagy most.-szólt egy férfi hang.

-Pfuuj de büdös van..

Olyan szagot éreztem mintha valami elpuszult állat lett volna valahol.

-Azzal ne foglalkoz. Még nem volt időm kitakarítani..-.-' Amúgy meg, nem azért vagy itt, hogy kritikát írj erről a helyről.-mondta a férfi.

-Rájöttem!De akkor miért vagyok itt? Ki vagy? És hol a francba vagyok?!

-Hmmm... Szóval.. Ez azt jelenti, hogy nemtudod ki vagy valójában.

-Mit hordasz itt össze?!-kérdeztem idegesen.

-Te vagy a kiválasztott.

-Minek a kiválasztotja?:o

-Te vagy a kiválasztott a tekercs őrzésének.

-Milyen tekercs..?

-Ez egy különleges tekercs. A benne rejlő erő olyan hatalmas hogy az egész világot elpusztíthatja. Ha rossz kezekbe kerül... Mind meghalunk. Ezért kiválasztottam 5 embeert az örzéséhez. Ez az 5 ember a te osztályodból van.

-Kik azok?!-kérdeztem.

-Roxan Halliwell,Lillianne Crossco,Brian Free,Peter Free és te.

-O.o

-Közülük csak a két testvér tudja a titkot. Brian és Peter és a te feladatod lesz megmondani Lillinek és Roxynak a titkot.

-Hülye vagy ember?! Szerinted el is fogják hinni?!-.-'

-Igen elhiszik..

-Jó tegyük fel, hogy elhiszik és utána? hM?? Mi lesz utána?!!

-Nos, mivel lehetséges hogy nem hiszik el ezért hozd el mind a négyőjüket a külvárosi parkba holnap este éjfélre.Most vissza teleportállak a padra.

-De várj!

Mire kimondtam már ott voltam a padon.Haza felé azon gondolkoztam, hogy mondjam meg a lányoknak.. Azt nem mondhatom, hogy: Hé figyeljetek elrabolt egy ember (ha ember) és azmondta, hogy egy tekercs örzője vagyok!!

Ezt nem mondhatom mert hülyének néznek.

4.Fejezet

Rémálom

Mikor haza értem kábé 11 óra fele lehetett.Ahogy kinyitottam az ajtót anya futott felém véres kézzel és egy vágás éktelenkedett az arcán.

-Noami! Fuss innen!!!! Menj el most azonnal még mielőtt ideér!! Kérlek hallgass rám!!

-Mi? Ki ér ide??-kérdeztem ijedten.

-MENJ MÁR!!-kiáltott anya és kilökött az ajtón.

Ez meg mi volt? Hátraléptem egyett.Féltem.Féltem kinyitni az ajtót.Miért vagyok ilyen gyáva?!!!Dühös voltam magamra.Hirtelen anya kiáltását hallottam.Bátorságot vettem magamon és kinyitottam az ajtót.

Ahogy kinyílt az ajtó egy ronda emberféleséget láttam.Sőt azthiszem ez nem is ember.A bőre színe világoszölldes volt és néhány helyen sötétzöld foltok voltak.Csak párszál haja volt a feje búbján.Rámnézett vérvörös szemével és egy nagyot ordított.Anya ott feküdt a karjaiban.Szemébe nem láttam életet.

-Anyaaa!-kiáltottam sírva.

A szörny oriásit ordított.Anyát ledobta a földre és felém fordult.Szájából valami sárga folyadék csöpögött.Felém rohant.Becsuktam a szemem.De nem éreztem fájdalmat.Kinyitottam a szememet és előttem egy ember állt.A haja fekete volt. csupasz hátából két fekete szárny bukkant elő.Kezében egy hatalmas kard.

-Noami. Vedd elő a kardod te is.Több Kínzott is van a lakásban.-mondta.

A hangja olyan mint egy angyalé.Nem ismerertem ezt a férfit de a hangja ismerős volt.

-Milyen kardot? Honnan tudod a nevemet? ÉS mi az a Kínzott??-kérdeztem hisztérikusan.

-Ajj majd elmondom. Elősször is hívd elő a kardod. Ezt úgy tudod végrehajtani, hogy megpróbálsz arra a szerettedre koncentrálni akit megtámadtak vagy megöltek!! Csináldmár!

Elképzeltem anyukámat. Ahogy a szörny karjaiban volt. Ahogy aggódva rámnézett.Ahogy minden élet kiszállt a szeméből. Dühös voltam a szörnyre de magamra is.

Hirtelen valami nehezet éreztem a hátamon.EgyKard volt az.A tartójában.Markolata ezüstből volt és körbe volt tekerve valami vérvörös fásliféleséggel.Éreztem még valamit. A ruháim! Megváltoztak. Fekete ruha volt rajtam. Hosszúujjú. De mégsem pulóver. Az ujja vége olyan volt mint a Harry Potterben az iskolai egyenruhának. De nem tűnödhettem sokáig. Több szörny is jött az emeletről. Kábé 5-en lehettek összesen.

-Hogy lehet ilyen sok Kínzott egy helyen???-kérdezte a férfi.

Egy nagyot suhintott a kardjával és egy fekete villám indult a kardjából. Egyenesen a szörny szivébe fúródott. A torkából feket folyadék csöpögött ki. Legalább is a sötétbe feketének láttam.

-Mire vársz még Noami? Szerinted dísznek van a hátadon az a kard? Vedd ki a tokjából és HARCOLJ!!!-kiabált a férfi.

-De azt se tudom hogy kell használni.-mondtam.

Vissza emlékeztem egy Animére amibe kardokkal harcoltak az emberkék.. Hogy is hívták? Mindegy ez nem fontos.Felidéztem magamba, hogy is használták ott a kardokat.

Kivettem a tokjából és nekiszaladtam az egyik Kínzottnak. Beleszúrtam a mellkasába. A torkából gurgulászó hang tört fel. 

-Noami vigyázz!-kiáltott a férfi.

Megfordultam. Egy szörny épp lecsapni készült rám. Kardomat magam elé tartottam. A szörny teljes erővel rámcsapott oriási tenyerével. Ellöktem magamtól és belevágtam a hasába a kardomat. A Kínzott földre rogyott.

-Jó.. Nincs több.-szólt a férfi.-Dee.. Hova tünt Édesanyád?:O

Oda néztem ahol korábban feküdt, de már csak hült helyét találtam.

-Anya!!!-kiáltottam hisztérikusan.

-Nyugi megkeressük.De előbb el kell látnom a sebeidet.-Mondta.

-Sebeimet?:O-kérdeztem. Észre se vettem, hogy egy hatalmas vágás volt a karomon. A vágásból vér szivárgott.

-Na gyere elviszlek egy biztonságosabb helyre.

-Na de állj,állj,állj.. Ki a jó isten vagyte?-Kérdeztem türelmetlenül-És kik ezek a szörnyek??? És mért vagyok ilyen ruhába? És mért van kardom.

-Túl sokat kérdezel Noami..A nevem John. Ezek Kínzott Emberek. Azért vagy ilyen ruhába mert ez a harci öltözeted. A kardodról meg csak annyit, hogy ez a 6 Úr Kardjainak egyike. A Sötétség kardja. A többit elmondom majd, ha a búvóhelyemre érünk.

-Jólvan..-mondtam fáradtan.

Ahogy mentünk a búvóhely felé eleredt az eső. Jól esett egy kis víz.. Tiszta ragacs voltam az izzadságtól és a vértől. John fekete szárnyairól leberegtek az eső cseppek. Gyönyörű látvány volt. Csupasz felsőtestén néhány esőcsepp meg maradt és a holdfényben csillogtak. Akár a kristályok.

Mikor odaértünk a lábaim földbe gyökereztek.

-Te jó Isten! :O-csodálkoztam.-Brian? Peter? Roxy? Lilly??

-Sziaa Noami.-mondták kórusba.

-Ti meg mit kerestek itt??-kérdeztem.

-Hát nem te vagy az egyetlen örző.-mondta Roxy.

Odamentem a lányokhoz és megöleltem őket.

-Na szóval.. Menjünk be. -mondta John.

Bementünk a búvóhelyre. Kívülről egy lepukkant raktárnak tűnt. Viszont belülrőől csodálatosan nézett ki. Hat kicsi szobája volt. Épphogy befért egy ágy,egy ruhás szekrény (nem nagy szekrény volt az) és egy éjjeli szekrény. Mind a hat szobába csak ennyi volt. De a fegyver szoba volt a legnyagyobb. Sokféle fegyver volt bent. Chakramok,kétkezes fegyverek,egy kezesek. Ruhák. Ahoz hasonlóak amik rajtam voltak harc közbe. Konyha is volt ebbe a kis "Raktárba" Nem sok minden volt benne.Hűtő, gáztűzhely,mikró,1darab szekrény amibe a tányérokat és lábasokat tarthatták.

-Srácok gyertek be a szobámba.-kiabált John.-Mondani szeretnék valamit.

-Oké megyünk!-mondta Roxy.

-Elszeretném megyarázni, hogy mi ez az egész.-kezdte.-Mi a Tekercs Hat Örzői vagyunk. És nálunk van a Hat Úr Kardjai.Ezeket a kardokat elő kell hívni.Mivel közületek csak Noami hívta még elő ezért ő tudja hogy kell. De ez csak az első előhívásnál működik. Az én kardomat ígykell előhívni:Hat Úr Első Kardja, A Tűz Kardja!-kiáltotta miközben felemelte a kardját. A fegyver körül narancssárga fény fénylett.Hirtelen a kard elkezdett lángolni és megszilárdúlt.Úgy nézett ki mint az égő tűz csakd nem mozgott.-Na Noam próbál elősször te.

-Re-Rendben..-dadogtam.

Felemeltem a fegyverem. Kicsit nehéznek éreztem. De nem nagyon érdekelt.

-Ez a negyedik kard.-tette hozzá John.

-Hat Úr Negyedik Kardja,ASötétség Kardja!-mondtam és feltartottam a kardot.

Hirtelen sötéten kezdett el csillogni a fegyverem. Világosszürkéből átváltott feketébe és a végén két tüske állt ki.

-De király.-ámuldozott Roxy.

-Na már most-mondta John.-Mindenkinek muszáj előhívni a kardját. De vissza is kell küldeni.Megmutatom hogy.-mondta és ahogy végig húzta a kezét a kard vastag felületén visszaváltot narancssárgából szürkévé.-Egszerűnek tűnik.. De nem az. Noami-szólt.-Úgy csináld, hogy minden figyelmedet öszpontosítsd a kardra. Úgy mint ahogy előhívtad.

-Oké.-mondtam.

Mindent kizártam a gondolatomból.Csak én voltam és a kardom.Végig húztam rajta a kezem és újra visszaváltott. Hirtelen elgyengültem. Mielőtt összerogytam volna meg bírtam kapaszkodni Johnba.

-M-Mi ez?..-kérdeztem erőtlenül.

-Semmi. nyugodj meg. Csak túl nagy energiát fektettél be.-mondta és rámmosolygott.-Te maradj itt. A többiekkel kimegyünk gyakorolni.

-Rendben.-mondtam és odavánszorogtam az ágyamhoz.

Egy kis forgolódás után végre mély álomba merültem.

-Noami....-suttogta egy hang.

-K-ki az?-dadogtam feszülten.

Sötét volt. Semmit nem láttam.

-Hihihi..-kuncogott a hang .-Nem ismersz fel? Pedig én elég régóta ismerlek ahoz hogy rudjam mi vagy.

-M-mi vagyok? É-én em-ember vagyok.

-Nem. Nem vagy ember. Tudod...Ha hirtelen meginogsz...Én egyből kihasználom a lehetőséget és eltiporlak.. MEGHALSZ!

Felriadtam. Korom sötét volt de miután hozzászokott a szemem a sötétséghez kitudtam venni az éjjeliszekrényt.Szinte fürödtem az izzadságba.Felkelltem és kitrappoltam a fürdőszobába.Letusoltam majd felvettem a farmeromat és a pólómat. Megnéztem a sebemet ésláttam hogy már csak egy heg maradt a helyén. ilyen gyorsan begyógyult volna? Visszamentem a szobámba és leültem az ágyamra. Akkor jutott csak eszembe hogy mi lehet Anyával meg Apával? És Szindyvel? Vajon a barátaimmal is ugyanez történt? Az álmomra gondoltam.. Mi vagyok? Ember? Szörnyeteg? Eltipor.. És az a hang ő ki?... Felálltam és kinéztem az apró ablakon. Láttam ahogy a nap előbújik a hegyek mögül. Felnéztem az égre és a koszosfehér felhőkre bambultam. 

-Anya hol vagy?...-suttogtam..

Elléptem az ablaktól.Mit csináljak?Kényelmetlenül érzem magam itt.Haza akarok menni és a családommal lenni..Reggel iskolába menni..Délután hazajönni és vacsorázni anyával meg apával..Te tudtam, hogy ez nem lehetséges..Még mindig lehetnek a házba vagy a környékén Kínzott Emberek...Apropó.. Kínzott Emberek.. Miért emberek?.. Inkább néztek ki oriásoknak mind embernek.. Gusztustalan..

5.Fejezet

Válassz:Harcolsz vagy meghalsz.

Reggel 9.-kor ébrettem fel.Nem tudom mit álmodhattam de nem valami jót mivel a takaróm és a kispárnám a földön hevert. Sóhajtozva vettem fel őket és visszadobáltam az ágyra. Akkor vettem csak észre, hogy a farmerembe meg a pólómba aludtam el. Csodás.. Nem elég, hogy rémálmok gyötörnek ráadásul a szüleim is eltüntek, az egyetlen ruhadrabomat is összekellett gyürnöm. 

-Kajaa..-hallatszódott Lilli barátnőm hangja.

Tud főzni? Na erre kíváncsi vagyok. Egyszerre léptünk ki saját szobánkból Roxyval.

-'Reggelt Noami! Hogy aludtál?

-Remekül..-mondtam gúnyosan.

-Akkor szarul.Értemén.. Én se valami jól.

Felsóhajtottam majd együtt vonultunk ki a konyhába.

John,Peter és Brian már az asztalnál ültek és rántottát falatoztak. Lilli a tűzhelynél ácsorgott és várta, hogy készlegyen a következő adag.

A fiúk köszöntek és én csak egy bólintással válaszoltam. Leültem Brian mellé és a falra meredtem. Lilli elém rakta a rántottát.

-Köszi.

-Jó étvágyat.

Két falatot ettem az egészből. Nem esett jól. A aradékot a villámmal lökdöstem ide-oda a tányéromon.

-Na figyeljetek.-szólalt meg John.-Egyetek sokat mert ma gyakorolni fogunk. Van innen nem messze egy erdő. direkt erre a célra fejlesztették ki. Előszöris már mindenki előhívta egyszer a kardját ugye?-ekkor egyszerre bólintottunk.-Most a cspatmunkát kell összehoznunk.

Ezt a történetet most nem folytatom mert nincs ihletem. Majd egyszer ..még befejezem.. :D Most belekezdek egy másikba ami jobblesz ám :D ;)

Oldal: Egy másik történet.
Nagyon jó szórakozást kívánok mindenkineeek!!!! :D - © 2008 - 2024 - akarjooldalislehet.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat